Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


George Byron: A gyaur (részlet)

2008.01.16

Előbb vámpírrá lesz a halott

tetemed, sírod elhagyod,

megkísérted szülőfalud,

hogy fajtád vérét szívjad ott;

éjfélkor lányod és hugod

és asszonyod vérét szopod;

de gyűlölöd e tested porát

laktató szörnyű lakomád,

mert mielőtt elhullanak,

megtudják, hogy uruk te vagy,

s oly átkot fognak szórni rád,

hogy elszárad minden virág.

S az egyik tiszta áldozat,

a legkisebb, a legbájosabb,

megáld majd, apának nevez -

míly lángra gyújtja szíved ez!

Mégis bevégzed művedet:

látod hűlt orcáját, meredt

szemének kéklő üvegét,

melynek jegében ott a vég;

akkor majd szennyes ujjaid

kitépik szőke fürtjeit,

melyekből egyet, ameddig élt,

minden kincsednél többet ért,

de most, hogy elvonulsz vele:

gyötrelmeid emlékjele!

Tennen véred csöpögve dűl

agyaraid s ajkad közül,

majd visszaszöksz sírodba, hogy

ifrítek s gúlok közt forogj,

míg tőled mind meg nem riad,

te náluk is borzalmasabb!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

lilith_vamp@citromail.hu

(Lilith, 2009.03.03 20:06)

Lenne egy óriási kérdésem, valaki megtudná mondani, hogy honnan tudok Byron kötetet szerezni,(ha van olyan). Nagyon fontos lenne.

goth-in-mortuary@freemail.hu

(Mortuary, 2008.09.16 17:25)

Nagyon jo ez a vers is Byrontol. Ezen a héten kell elöadást tartanom rola az iskolában egy magyar orán. Megvallom, élvzettel tanulok rola, mert nagyon érdekel a romantikus kor egyik nagy angol alkotoja!!! :)